|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Varga Mária 2006. július 5.A magyar hadtörténelem egyik fehér foltjának eltüntetéséhez kíván hozzájárulni a Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban. Dokumentumok 1941–1953 című közel négyéves munkával elkészült dokumentumkönyv, amelynek magyar nyelvű kiadását – egy évvel az orosz kiadvány után – nemrég mutattak be Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében. Nagy László akadémiai doktor, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy hiánypótlónak is nevezhető a kötet, miután immár közel egy évtizede kutathatóak az oroszországi levéltárak. Varga Mária Éva levéltáros, a kötet egyik szerzője, főszerkesztője és lektora elmondta, a Magyar–Orosz Levéltári Együttműködési Bizottság közös kiadványként megvalósult dokumentumkötet megszületéséhez szükség volt a megállapodásra az Oroszországi Állami Katonai Levéltárral, miután évekig tartó munka kezdődött. A főszerkesztő elmondta, hogy nem voltak színtiszta magyar hadifogolytáborok. A háború alatt összesen 4,1 millió hadifogoly volt a Szovjetunióban, ebből a németek és a japánok után, a magyarok voltak a legtöbben. A feltárt dokumentumok alapján 501 ezer és 541 ezer ember között lehettek magyar hadifoglyok. A halálozásukban eddig a 89 ezres létszámig jutottak. A félmillió hadifogoly mellett mintegy 130 ezer magyar polgári személyt is elvittek a Szovjetunióba. Pontos számokat nehéz meghatározni, mivel a hadifoglyok és az internált civilek egy része nem Magyarországról, hanem a trianoni határokon túlról, Észak-Erdélyből vagy Dél-Szlovákiából került a Szovjetunióba. A halálozási ráta 1943-ban volt a legmagasabb, 89 százalékos, ami a legnehezebb háborús év volt a Szovjetunóban. 1943. január 1-jén egyébként 345 volt a magyar hadifoglyok száma, ami az év végére több mint 30 ezerre emelkedett. A történész beszámolt az akkori szovjet katonai jelentésekben fellelhető jelentős utólagos korrigálásokról. Nem volt egyértelmű, Budapest ostrománál ki került hadifogságba a magyar fővárosban, illetve az azt körülvevő, Esztergomig tartó katonai gyűrűben. (MTI) /Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2007. július 22.Varga Mária és Varga Rózsika nyerte el a legjobb színészi alakítás díját a július 6-án befejeződött brüsszeli európai filmfesztiválon Bollók Csaba Iszka utazása című filmjében nyújtott alakításáért. A testvérpár a Déli-Kárpátok bányavidékén élő utcagyereket játszik, s mindketten ebben a filmben szerepelnek először. A kislányok a Böjte Csaba ferences szerzetes vezette dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában állnak. /Díj két dévai gyermeknek. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./2009. január 12.A Kijelölt út című vallásos témájú előadásukat mutatták be a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont diákjai január 10-én Szatmárnémetiben. A tanulók ezzel az előadással szerettek volna hozzájárulni az iskolaközpont tornatermének felújításához, nem kis sikerrel. Az előadást Varga Mária állította össze, a zenei kíséretet Varga Péter és Varga György biztosították, a darabot Méhes Katalin színművésznő rendezte. /Előadás a tornaterem felújításáért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./2014. június 17.Névadó ünnepség DicsőszentmártonbanMegható, megtartó, nevelő értékű ünnepségnek voltunk a részesei június 15-én a Dicsőszentmártoni Magyar Közművelődési Központban: nevet adtunk annak az értékes néprajzi gyűjteménynek, melyet dr. Kakassy Sándor hagyott ránk, aki sajnos már egy éve távozott az élők sorából. Az ünnepség azt bizonyította, hogy nem hiába küzdött, olykor csatázott a közösségért, melynek irányítását a sors gyakran a kezébe adta. A szépszámú közösséget Balázs Éva üdvözölte a Kis-Küküllő Alapítvány kuratóriuma nevében, majd bekonferálta a műsorszámokat. Előbb Incze Csaba laudációja hangzott el. Ismertette dr. Kakassy Sándor sokoldalú munkáját Dicsőszentmárton és környékének magyarságáért mint RMDSZ-elnök és mint parlamenti képviselő. Főleg a Magyar Ház és a Magyar Közművelődési Központ létrehozásáért és működtetéséért tett sokat. Hatékonyan részt vett a Sipos Domokos Művelődési Egyesület megalapításában és működtetésében, majd megalapította a Kis- Küküllő Alapítványt. Közben járta a vidéket, s mint kerületi RMDSZ-elnök segítette a lakosságot megoldani a felmerült gondokat. Hamarosan felmerült benne a népi kultúrához tartozó tárgyak gyűjtésének fontossága, de beszélhetünk városunk múltjára vonatkozó tárgyi és írásos emlékek gyűjtéséről is. Incze Csaba az egykori zsinagóga múltjáról is beszélt, melyet 1902. szeptember 23-án avattak fel. Az impozáns és értékes templomot a háborúk és az idő foga "kitámadta" – Kakassy Sándor viszont kijárta, hogy a magyarság érdekében használatba vehesse, hozzálátott a feljavításához, és 2001-től kezdve mint Magyar Közművelődési Központot működtette. Itt kapott helyet rendezett formában a népzajzi gyűjtemény is. A továbbiakban Székely-Varga Mária-Gyopár szavalata emelte a hangulatot Horváth István Tornyot raktam című versével. Megható volt a gitárzene, melyet dr. Kakassy Sándor fia és unokája mutatott be: Kakasi Zsolt gitárművész és gitártanár a kislányával, Kakasi Zsuzsannával, a Plugor Sándor Művészeti Líceum első osztályos tanulójával az alkalomnak megfelelő gitárzenét mutatott be. A fából készült faragott plakett leleplezése előtt jómagam felolvastam a Haszmann fivérek üzenetét, melyet az ünnepségre küldtek. Megjegyzem, hogy nagyon szép, veretes szöveg volt, hadd idézzek belőle: "Ez a gyönyörű és értékes gyűjtemény üzenetet hordoz mindazok számára, akik értik azt. Erősíti a megmaradásunkba vetett hitet, az itthonmaradást és annyi és annyi kötődést a szülőföldhöz, drága, szép anyanyelvünkhöz, zenei anyanyelvünkhöz, tárgyi és szellemi örökségünkhöz. Mindez a magyarság- és nemzettudatunkat, hovatartozás- és azonosságtudatunkat erősíti, és megtanít bennünket görcsösen ragaszkodni, belekapaszkodni a gyökerekbe." Végül a kis Kakasi Zsuzsanna leleplezte az emléktáblát, melyet az épület belső falára helyeztünk el: DR. KAKASSY SÁNDOR NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY. A Haszmann fivérek faragták fába az elnevezést és adományozták közösségünknek. Megható és egyben üzenethordozó ünnepségen vettünk részt. Az üzenet mindannyiunk számára, Ady Endre szavaival élve: Őrzők: vigyázzatok a strázsán. Szlovácsek Ida. Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
